... egyelőre egy kép.
Merthogy mostanában nincs annyi időm és erőm tanulni, mint szerettem volna, de megértem, hogy vannak ilyen élethelyzetek. A könyveket még két hete rendeltem, amikor még reményteljesebb volt itthon a jövő. Most még fontosabb, hogy tanuljak. Háttérben Dórika, aki sokáig az éjszakai ugatás fáradalmait pihente ki, de ahogy látom, a kép készültekor azért fél szeme rajta volt a történéseken.
A kicsi könyv egyébként vonatra pont jó, azt már kipróbáltam a hétvégén.
És most megyek tanulni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal